1. A tervezési folyamat fogalmi meghatározása

A GÖRÖG (1993), HUSTI (1999) és JELEN-MÉSZÁROS (2008) munkák alapján mutatjuk be a tervezéshez kapcsolódó fogalomkört, ehhez kapcsolódóan kerül bemutatásra a cikk témáját képező megközelítési mód. JELEN-MÉSZÁROS (2008) szerint: a tervezés tudatos, következetes és folyamatos döntéshozatal (egyben kockázatvállalás), a döntéshozatali folyamat (többnyire formalizált) megszervezése; folyamat, amely a vállalat céljainak megalapozásával indul, majd a célokból kiindulva jelöli ki az azok megvalósításához szükséges konkrét eszközöket; eszköz, amellyel elő lehet készíteni a jövőben szükségessé váló döntéseket. A tervezési döntések több szempontból is különleges döntések:
- Megelőzik a cselekvést, vagyis előrelátó döntések, mert még a cselekvés előtt meg kell hoznunk. A tervezés tárgya a jelenlegi döntések jövőbeni hatása. Tervezésre azért van szükség, mert a döntéseket a jelenben lehet meghozni, ezek hatásai azonban a jövőt is érintik.
- A tervezés során minden döntésnél számolni kell a már korábban hozott döntéseink hatásaival, vagyis a tervezési döntések időben is, logikailag is egymással összefüggő rendszert alkotnak. A tervezés lényegi jellemzője, hogy a döntések több lépés eredményeként, a döntési folyamat számos, egymásra épülő szakaszának következményeként születnek.
- A döntések a kívánt változást előidéző cselekvésekre vonatkoznak, azt feltételezve, hogy ezen cselekvések nélkül a változás nem következik be, vagyis az elvárt eredmény nem realizálódik.
- A tervezés minősége általában nem, vagy csak közvetetten mérhető.

A tervezés folyamatában az információgyűjtés, és -elemzés, prognózisok készítése, tervváltozatok kidolgozása, a döntés, majd a terv kivitelezése követik egymást. Az idézett fogalmi meghatározás általában beszél a tervezésről és a tervezési folyamatról. Itt egy olyan módszert ismertetünk, mely elsősorban a projekttervezést segíti. A módszer leírása előtt röviden kitérünk a projekttervezés fogalmára és a projekttervezési technikák néhány ismert fajtájára. „A projekttervezés vagy a beruházás megvalósításának tervezése rendszertechnikai szempontból olyan probléma-megoldási folyamat, amely a projektötlet felvetődésének időpontjára jellemző tényállapot elemzéséből indul ki, és egy elképzelt célt vagy célállapotot kíván elérni. Az induló tény- és célállapot között helyezkedik el a projekttervezés folyamata, melynek alkalmazásával a két állapot közötti különbséget kell áthidalni.” (Husti, 2008, pp. 279.) GÖRÖG szerint a projekttervezés elsődleges célja, hogy a létesítmény megvalósítás folyamatának, vagy e folyamat résztevékenységének az időbeni megvalósulását – a megvalósítás időbeni összefüggéseit – feltárja, s ezáltal a létesítmény létrehozását az idő tekintetében tervezhetővé tegye. Az alábbiakat tartja a legismertebb tervezési technikáknak (Görög, 1993). Az egyik legáltalánosabban alkalmazott technika a Gant diagram. A diagramban függőleges tengelyén az adott projektre jellemző tevékenységeket sorolják fel, célszerűen a tevékenységek időrendjét, illetve logikai sorrendjét követve. A vízszintes tengelyen, a tevékenység megnevezésével egy sorban az elvégzéséhez szükséges időtartamot jelölik meg. Egy másik projekttervezési módszer a hálóterv, vagy háló diagram készítése. Ennek két alaptípusa alakult ki, melyek a bennük használt jelölésekben különböznek. A hálóterv készítésénél a projekt időrendben egymásután következő tevékenységeit, e tevékenységek közötti logikai kapcsolatokat, majd a tevékenységek időtartamát határozzák meg. A CPM diagram az egyik alaptípus, amelyben a tevékenységeket nyilak jelölik. Egy-egy nyíl kezdőpontja a tevékenység kezdetét, a nyíl hegye a tevékenység befejezését jelöli. Két nyíl között szereplő kör (vagy más geometriai alakzat) egy meghatározott időpontot jelöl, amelyben egy tevékenység befejeződik, egy másik pedig elkezdődik. A precedencia (elsőbbségi) diagram elkészítése a tevékenységek közötti precedencia (elsőbbségi) viszonyok meghatározásával kezdődik, majd a tevékenységek időtartamának meghatározásával folytatódik. A projektterveknek ennél a formájánál a nyilak nem a tevékenységeket, hanem csak a tevékenységek közötti kapcsolatok jellegét fejezik ki, reprezentálva ezzel a projekttervben foglalt tevékenységfolyamat megvalósulásának irányát. GÖRÖG (1993) alapján megjegyezzük, hogy mindegyik projekttervezési technika folyamata négy lépésből áll, melyek a következők:
- a tevékenységek definiálása,
- a tevékenységek közötti viszony, kapcsolatok meghatározása (attól függően melyik tervezési technikát alkalmazzuk),
- a tevékenységek időtartamának meghatározása,
- a diagram összeállítása.

Folyt: