Az Ingatlan és Befektetés előző számában, részletesen foglalkoztunk a jegyzőhöz történő bejelentkezés kérdésével, de csak a száraz tényeket, jogszabályokat ismertettük. A gyakorlatról Tóth Zsolt, ingatlanszakértő és Kardos Kázmér, az IME elnöke írt:

A névjegyzékbe történő felvétel eljárásáról sajnos, viccbe illően kedvezőtlen tapasztalatokat szereztünk. Úgy képzelnénk el, az lenne a névjegyzékbe vétel módja, hogy bemegyünk az önkormányzathoz, befizetjük az eljárás 8-15 ezer forintos díját, egyúttal bemutatjuk a személyes iratainkat és bizonyítványunkat, majd egy másik alkalommal átvesszük a névjegyzékről szóló határozatot. A közbenső dolgokkal, hogy melyik hivatal milyen adatot kér és küld egymás között, nem kell foglalkoznunk. De ez hiú ábránd.
A gyakorlat az, hogy javasolt előre tájékozódni, mivel az egyes önkormányzatoknál, nem egységes az eljárási mód! Telefonon, vagy személyesen megkeressük az önkormányzat ügyfélszolgálatán az illetékes ügyintézőt. Ő tájékoztat a beszerzendő iratokról. Általában fel sem ajánlja a rövidített eljárás lehetőségét, (ami hosszabb ideig tart) amikor az önkormányzat szerzi be a dokumentumokat. Ha direkt rákérdezünk az intézés egyszerűbb módjára, akkor azt a választ kapjuk, hogy a másfél hónappal ezelőtti lekérdezésekre sem kapták meg a választ, és az iratok beszerzése csak két hónapon túl történhet meg. Majd ezután végzik el a bejegyzést. Valójában, tehát meg nem határozható időpontban intézik el a névjegyzékbe vételt. Köszönjük! Mivel 2010. május 20-ig kell regisztrálni, inkább hagyjuk a ”gyorsabb” ügyintézést és válasszuk a hosszabb regisztrációt. Ehhez a bizonyítványt, személyi igazolványt, adókártyát, vállalkozói igazolványt kell bemutatnunk. És még: (magánszemély esetén) szakmai végzettséget igazoló bizonyítvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány, nullás igazolás, egyes önkormányzatoknál az önkormányzat adóügyi osztályáról beszerzett nullás igazolás, az alkalmazó cég cégkivonata, személyi igazolvány, lakcím kártya kell. Már felsorolva is ijesztő… Ha az értékbecslőnek cége is van (jellemzően kényszervállalkozás), akkor a saját cég cégkivonata és annak nullás igazolása is kell. Egyszerűbb az egyéni vállalkozók helyzete, hiszen nekik a vállalkozói igazolvány is elég, és csak egy nullás igazolást kell kérniük.
Hatósági erkölcsi bizonyítványt csak postai úton lehet beszerezni. Ehhez először elmegyünk a postára és 150 forintért megkapjuk a kitöltendő lapot borítékkal. Ne helyben töltse ki! A hatóságoknak sikerült két oldalasra felduzzasztani a kérdőívet és több megtévesztő, tagadásra vonatkozó kérdés is van. Az azokra adandó igen/nem válaszok elhibázásával újra kezdhetjük a beszerzést. Miután nyugodt körülmények között kitöltöttük az erkölcsi bizonyítványkérő lapot, újra ellátogatunk a postára, ahol a pénzes ablaknál egy 3 100 forintos csekk befizetése után, a levél feladására hivatott ablaknál 290 forintért feladhatjuk a kérelmet. Amikor két-három hét után megérkezik az erkölcsi bizonyítvány, akkor nagy valószínűséggel nem ér el a postás a megadott címen (mivel napközben dolgozunk), így újra a postára megyünk, hogy átvegyük az erkölcsi bizonyítványt.
A nullás igazolást saját nevünkre, egyéni vállalkozásunkra, és a saját cégünkre vonatkozóan viszonylag egyszerűen szerezhetjük be. Az APEH-nél megkért nullás igazolás, vagy igazolások után darabonként 2 000 forintot kell átutalni. Saját cégünk cégkivonatáért a Cégbíróságra kell mennünk, ahol 3.000 forintos illetékbélyegért azt azonnal kiadják.
Alkalmazottként a munkaadónál kell megkérnünk az arra illetékes személyt, hogy szerezze be a cégkivonatot. Egyes önkormányzatoknál a névjegyzékbe vételhez megkövetelik a magánszemély esetében, hogy az önkormányzat adóügyi osztályától hozzanak nullás igazolást. (Az önkormányzat egyik osztályáról a másik osztályára kell eljuttatnunk az igazolást.) A kérelem után egy-két héttel vissza kell menni az iratért, illetéke 2 000 forint.
Amikor minden irat együtt van, akkor a szükséges névjegyzéki bejegyzések számától függően, darabonként 2 200 forintos illetékbélyeget kell bevinnünk az önkormányzat ügyfélszolgálatára. Az illetékbélyeget, valamelyik postai utunk alkalmával beszerezhettük. Ha nem gondoltunk rá, akkor most van itt az ideje, hogy újra elmenjünk a postára. Az önkormányzatnál az ügyintéző átveszi az iratokat és ad egy papírt arról, hogy a névjegyzékbe vételt elkezdték. A helyzet bonyolódik abban az esetben, ha nem azonos városban van a lakhelyünk és a munkahelyünk. A névjegyzékbe vétel eljárásához nem árt felkészülni, és előre tervezni, ellenkező esetben a kelleténél többször is szükséges lehet meglátogatni valamelyik hivatalt, vagy rossz szervezés esetén lejár valamely iratunk, - erkölcsi bizonyítvány, vagy cégkivonat - érvényessége, és kezdhetjük elölről annak beszerzését.
Amennyiben minden rendben van, akkor egy-két hét múlva boldogan átvehetjük a névjegyzékbe történt felvételről a határozatot az önkormányzatnál, vagy a postán. És mindezt, az egyszerűsített ügyintézés címszó alatt, több tízezer forintért, és még több (pénzbe kerülő) időráfordítással!
A boldogság érzete, - hogy sikerült, megcsináltuk, - csak múlandó érzés. Kérdés, hogy volt-e értelme a tortúrának. De erről egy következő cikkben…