Szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését a szakmagyakorlási tevékenység szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara folytatja le. Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezését a területi építész kamara folytatja le. Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezéshez a kérelmezőnek - a rendeletben leírt jogosultsági vizsga helyett - a külön jogszabályban meghatározott építésügyi vizsgát kell teljesíteni, kivéve, ha építésjogi szakokleveles mérnök végzettséggel rendelkezik.
A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltétele a rendeletben meghatározott szakmai feltételek teljesítése, a jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása, kivéve a már említett építésügyi igazgatási szakértői tevékenységet. A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezéséhez, a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenység folytatásához a 104/2006. (IV. 28.) kormányrendeletben meghatározott szakirányú szakképzettség szükséges.
Tervezési jogosultság esetén a tervezési szakterületnek megfelelő szakirányú mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség - korábban egyetemi végzettség -, alapképzésben szerzett szakképzettség - korábban főiskolai végzettség - szakértői jogosultság esetén - a szakértői szakterületnek megfelelő mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség - korábban egyetemi végzettség - szükséges. Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység engedélyezhető, amennyiben a szakirányú felsőfokú, főiskolai végzettséggel rendelkező kérelmezőt az igazságügyért felelős miniszter 2006. január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe külön jogszabály alapján az építésügyi szakterületre felvette, vagy ha az igazságügyi szakértői névjegyzékben építésügyi szakterületen jelenleg is szerepel, továbbá a kérelmező rendelkezik 2006. január 1-jét megelőző tízéves szakmai gyakorlattal. A területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeken a végzettség az építésügyi műszaki szakértői jogosultság feltételeként akkor fogadható el, ha az adott szakterületen nincs magasabb szintű képzés.

A tervellenőri tevékenység folytatásához a jogosultsági rendelet szerinti teljes körű tervezési jogosultság, illetve ezen jogosultságnak megfelelő szakirányú, a felsőoktatásban mesterfokozatú képzésben megszerzett szakképzettség - korábban egyetemi végzettség - szükséges.

Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő, a kérelmezett tevékenység szakterületének megfelelő tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. A kivételeket már fent említettük.

A szakmai gyakorlati idő a településrendezési szakértői tevékenység engedélyezéséhez nyolc év; az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezéséhez öt év; a tervellenőri tevékenység engedélyezéséhez nyolc év; beruházáslebonyolítói tevékenység folytatásához öt év; energetikai tanúsítói tevékenység folytatásához egy év. A településrendezési szakértői tevékenység engedélyezéséhez a szakmai gyakorlati időbe a településtervezői, a felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági tevékenység vehető figyelembe.

Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezéséhez a gyakorlati idő szakmai tartalmát legalább három év építésügyi hatóságnál végzett gyakorlattal kell igazolni.

A tervellenőri tevékenység engedélyezéséhez a szakmai gyakorlati időbe a településtervezői, a építészeti-műszaki tervezési, a felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói, a felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói tevékenység vehető figyelembe.

A jogosultsági vizsgát - amely a szakmagyakorlási tevékenységhez kapcsolódó szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása - az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara bonyolítja le.

A jogosultsági vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános követelményrendszerű részek díja 6000-6000 forint, a különös követelményrendszerű részek díja 11 000-11 000 forint. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A javítóvizsga díja a jogosultsági vizsga díjával azonos.

A jogosultsági vizsgától az országos szakmai kamarának a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve részben eltekint, ha a kérelmező a rendelet szerinti szakmagyakorlási jogosultság, valamint építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi műszaki szakértői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett. Szintén részben eltekinthetnek a jogosultsági vizsgától, ha a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik.
A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező, a kérelmező lakóhelye szerinti területi szakmai kamaránál terjeszthető elő. A kérelem szükséges tartalmát a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A kérelemhez mellékelni kell a szakirányú végzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a területi szakmai kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre, a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél melléklet másolatát, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy a területi szakmai kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri. Igazolni kell ugyancsak a szakmai gyakorlat igazolását, a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását.

A beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenységre vonatkozó bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon kívül - tartalmaznia kell az imént már említett dokumentumokat.

A területi szakmai kamara a bejelentő számára a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad.

A területi szakmai kamara eltiltja a tevékenység folytatásától és ezzel egyidejűleg - a névjegyzéki jelölés hatálytalanítása mellett - a névjegyzékből törli azt, aki a bejelentésben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy ha a jogszabályban előírt feltételekkel már nem rendelkezik.

A területi szakmai kamara a névjegyzékből szintén törli azt a személyt, aki továbbképzési kötelezettségét a külön jogszabályban előírt időközönként nem igazolja.
A szakmagyakorlási, a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenység folytatása szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a területi szakmai kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni.
A területi szakmai kamarák külön jogszabályban meghatározott módon közös, az országos szakmai kamarák által működtetett, szakterületenként fejezetekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlási, a beruházásbonyolítói és energetikai tanúsítói tevékenységet folytató adatszolgáltatása, valamint a továbbképzési kötelezettségének igazolása alapján. A névjegyzékben rögzíteni kell a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét.
A névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezeteket és más jogi személyeket névjegyzékben azok külön kérelmére tünteti fel. A területi szakmai kamara a településrendezési szakértői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt kérelmére nyilvántarthatja, ha az igazolja, hogy rendelkezik a tevékenység folytatásához szakmagyakorlási engedéllyel rendelkező taggal vagy alkalmazottal.
Törölni kell a névjegyzékből azt a személyt, aki bejelentette, hogy az adott tevékenységet nem kívánja tovább folytatni, aki elhalálozott, aki a továbbképzési kötelezettségét nem igazolta, akivel kapcsolatban a névjegyzéki bejegyzést követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a névjegyzéki bejegyzést nem tette volna lehetővé. Aki a továbbképzési kötelezettségét nem igazolta a névjegyzékbe történő ismételt felvétel csak a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása után engedélyezhető. A névjegyzékből való törlést követően az e rendeletben meghatározott adatokat a területi szakmai kamara tíz évig őrzi meg.
A szakmagyakorlási tevékenység nem folytatható összeférhetetlenség esetén. Összeférhetetlennek minősül, ha a településrendezési szakértő olyan pályázati dokumentáció, településrendezési eszköz vizsgálatát végzi, amelynek összeállításában vagy tervezésében maga vagy közeli hozzátartozója részt vett.
A rendelet mellékletei tartalmazzák a jogosultsági vizsga követelményrendszerét (1. melléklet), a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iráni kérelem tartalmát (2. melléklet) és az úgynevezett névjegyzéki jelölést.

Építésügyi szakmagyakorlási tevékenységek:

- településtervező

- építészeti-műszaki tervezés

- felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktató

- felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktató

- építésügyi műszaki szakértő

- építési műszaki ellenőr

- településrendezési szakértő

- felelős műszaki vezető

- beruházáslebonyolító

- építésügyi és építésfelügyeleti hatóság

- az építésüggyel kapcsolatos kutatás, fejlesztés

- építésügyi igazgatási szakértő

Forrás: Lakásvásár