A Földbróker.hu vezetője szerint az EU-ból érkező vásárlók további kizárása a földpiacról azért is nehezen alátámasztható, mert az Európai Bizottság jelentése, amit 2008-ban készítettek el, azt az egyértelmű megállapítást tartalmazza, hogy a 2004-ben megnyílt földbérleti piac nem borította fel radikális mértékben az árakat, így nem várható, hogy a tulajdonjog megszerzésének lehetősége árrobbanást és egyenlőtlen piaci viszonyokat alakítana ki. Az Unió mindemellett akár azt a kérdést is felvetheti, hogy vajon a magyar gazdaságnak miért ne lenne szüksége egy többmilliárd eurós tőkeinjekcióra a mostani a helyzetben, amikor épp Brüsszel hitelezi az állam működését közösen az IMF-fel. Nagyon látványos és politikus azzal alátámasztani a derogáció meghosszabbításának szükségességét, hogy a külföldiek felvásárolják az országot. Fűr Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta: „A 2004 óta átlagban 6-800 ezer forintra emelkedett árak még mindig valóban nagyon alacsonyak a már említett uniós árakhoz képest, azonban a magyar földpiac sajátosságainak eredményeképp nem lehet kijelenteni, hogy a külföldi vásárlók megjelenése okozza majd az árrobbanást. Ennél is fontosabb, hogy a moratórium feloldásával nem a külföldi kereslet megélénkülésétől, hanem a belföldi cégektől várható a nagyobb vevői nyomás, hiszen ezek a cégek jelenleg bérlik a termőföldet. Ha az a 12 ezer vállalkozás és egyéni gazdálkodó, amely most 100 hektár feletti területen gazdálkodik, úgy dönt, hogy átlagban mondjuk 200 hektár földet meg is vásárolna 2011 után, akkor az már rögtön egy 2,4 millió hektáros kereslettömeget jelentene a 4,5 millió hektár szántóterülethez képest, és akkor a többi befektetni szándékozó céget nem is említettük.” Persze kérdéses, hogy honnan lesz a cégeknek ehhez tőkéjük, banki hátterük. A szándék mindenestre megvan.
Szintén nagy kérdés, hogy ezeket a földeket meg lehet-e egyáltalán vásárolni. „Ha a jelenlegi kínálatot vizsgáljuk, ami a magyar földpiac tulajdonosi struktúráját is tükrözi, akkor azt mondhatjuk, hogy egy ”törmelék” tengerben járunk, amiben csak néha tűnik fel egy kézilabda, még ritkábban egy medicinlabda méretű ajánlat, amire érdemes lecsapni.” – mondta a Földbróker.hu vezetője. Ma Magyarországon 2 millió tulajdonos osztozik a földeken, akiknek több mint 90 százaléka életben nem gazdálkodott önállóan. Negatív irányban árnyalja a képet, hogy ezektől a tulajdonosoktól földjeik kis mérete miatt egyébként sem érdemes vásárolni főleg úgy, hogy a reális értéknél szinte mindenki jóval magasabbra tartja a kárpótlási jegyből vagy az örökségként kapott „áru” értékét.
„Keresleti szempontból ugyanakkor még egy nagyobb – mondjuk 20 hektáros, 12 milliós – terület megvásárlása sem biztos, hogy jó üzlet, hiszen kizárólag a környékbeli nagy tulajdonosok lehetnek a vevők még hosszabb távon is.” – emelte ki Fűr Zoltán.
Mindennek tükrében megállapítható, hogy a magyar földpiacon a derogációs időszak elmúltával sem lehet majd számítani egységes és mindent elsöprő árrobbanásra, valamint arra, hogy a külföldiek felvásárolnák az egész országot. Valaminek azonban csak történnie kéne, hogy az elaprózódott, gazdasági szempontból jelenleg nagyrészt értékelhetetlen vagyon termőre forduljon.
Fűr Zoltán szerint megoldást jelenthetne a mostani problémákra például egy olyan állami földalap létrehozása, amely a meglévő hálózatokon keresztül – ilyen például a földhivatalok, vagy a falugazdászok hálózata - magántőkét bevonva vásárol fel földeket – akár életjáradékért is -, majd amikor összejött egy nagyobb, összefüggő terület, azt egyben, licittel értékesíti. Mindez hasonlóan működhetne, mint az ingatlanalapok. Persze magánalapok is szervezni tudnák ezeket a felvásárlásokat, de a hálózat hiánya és a lassú felvásárlási folyamat miatt a verseny helyett talán hatékonyabb lenne egy központi, nagyobb összeggel gazdálkodó alap, a tőkeerő nagysága ugyanis alapvetően meghatározza a vállalkozás sikerességét.
„Általánosságban, a most vásárlást fontolgató magánbefektetőknek azt lehet javasolni, hogy kizárólag nagyobb, összefüggő területet keressenek. A megfelelő területnagyság az 1 lakásnégyzetméter egyenlő 1 hektár analógiával határozható meg.” – mondta Fűr Zoltán.
Keresleti szempontból a szakember mindenképp élénkülésre számít, ugyanakkor a kínálat továbbra sem lesz megfelelő, az áremelkedés emellett tovább fog majd folytatódni.
300 hektár
Mint ismert, jelenleg egy magánszemély maximum 300 hektár termőföldet tulajdonolhat. Kérdés, hogy a derogáció leteltével mi lesz ezzel a szabállyal? Szakértőnk szerint ez a kérdés nem kérdés, hiszen, ha jogi személyek is vásárolhatnak földet, akkor a korlátozást több céggel simán ki lehet játszani. Most általában a szűkebb családtagok létszáma határozza meg a nagyobb magántulajdonban lévő birtokok méretét.
Forrás: Ingatlan és Befektetés
