Az első hullám a tavalyi év októberének időszakában a felelőtlen és hiteltelen gazdaságpolitikát követő időszakban egy államcsőd fenyegetésében érte el. A korábbi hitelbőség szinte egy csapásra megszűnt, ez pedig világossá tette az ország drámai eladósodottságát és a válságkezelésre való felkészületlenségét. Ezt a válságot a Kormány az ország szuverenitásának részleges felszámolásával, az IMF-hitelként emlegetett pénzügyi mentőöv révén sikerült átmenetileg kezelni.

A második válságjelenség a munkanélküliség drasztikus megugrása volt, mely mögött a felvevőpiacok igényének óriási visszaesése állt. A legfrissebb januári adatok a közismerten nyitott magyar gazdaságban 30 százalékot meghaladó exportcsökkenésről szóltak, s a hazai fogyasztás is a rendszerváltás óta nem látott visszaesést produkált a tavalyi év utolsó negyedévében. A kormány bejelentett intézkedései eközben a kereslet további csökkenését eredményezik. Ez a válságjelenség folyamatosan gyengíti az ország stabilitását.

A harmadik Magyarországot sújtó – hatásaiban és kiterjedtségében talán a legerősebb – válsághullám a kibontakozó hitelválság, illetve az ennek következtében fellépő valutaválság. Ennek a jelenségnek két súlyos kiváltó oka van. Az egyik maga a nyomasztó hitelállomány, a másik pedig ezeknek a hiteleknek a törleszthetőségét rendkívüli módon megnehezítő körülmény. Nevezetesen az az adottság, hogy az utóbbi időkben felvett hiteleknek a túlnyomó része külföldi valutában felvett devizahitel volt.

A mai rendkívüli helyzetben már nyilvánvaló, hogy az elmúlt időszakban – különösen az utóbbi 5-6 évben – túlzó, tehát megalapozatlan hitelfelvételek történtek. Ennek a jelenségnek a kialakulásához több tényező vezetett. Először is: a bankok szinte „ész nélkül” hiteleztek. A nemzetközi hitelbőségen túl nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy egyre jellemzőbbé vált a bankok részéről az ügynöki szolgáltatások igénybe vétele. Ez az értékesítési rendszer ösztönözte, hogy a pénzintézetek tömegesen nyújtsanak olyan hitelt, amelyek aztán később mind a két szereplő – az adós és a bank – számára problémássá, illetve fenntarthatatlanná váltak.


A cikk folytatása: Ingatlan és Befektetés