Sajnos mára már mindannyiunk előtt ismert: pénzügyi válságnak indult, gazdasági világválság lett. A hitelek, elsősorban a devizahitelek törlesztő részletei rövid időn belül jelentősen emelkedtek, a pénzintézetek korábbi hitelezési gyakorlatukat felülvizsgálva megszigorították a kölcsön folyósítás feltételeit. A devizahitelek törlesztőrészleteinek drasztikus emelkedés miatt valószínűsíthető, hogy az adósok egy része a jövőben hitelét nem tudja törleszteni, ami – egyéb megoldás hiányában – a hitel biztosítékául szolgáló ingatlan fedezetként való felhasználásához, annak kényszerértékesítéséhez vezethet.

Az ingatlanok ilyen értékesítése kapcsán egyre többet hallani az ingatlanértékelők felelősségéről, ha az értékelésben meghatározott összegen, vagy annak meghatározott százalékán a rögzített menekülési időn belül nem tudja a pénzintézet értékesíteni az ingatlant. Pénzintézetenként eltérő szerződések jöttek létre az ingatlanértékelők megbízására, és idővel e szerződésekbe a pénzintézetek egy része anyagi felelősségvállalást is kikötött, ha az értékelésben meghatározott összegen, vagy annak meghatározott százalékán a menekülési időn belül nem sikerült értékesíteni az ingatlant.

A Polgári törvénykönyv rögzíti, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, de mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A polgári jogi kártérítési felelősség szükségképpeni elemei a kár bekövetkezése, annak összegszerűsége, a károkozó jogellenes, felróható magatartás és kár valamint a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggés fennállása. A feltételek közül a jogellenesség, a kár és az okozati összefüggés a kártérítési felelősség szükségképpeni elemei.


A cikk folytatása: Ingatlan és Befektetés