A Dunaújvárosi Duna-híd és a Köröshegyi-völgyhíd után újabb hídavatás várható az idén, ha minden igaz: augusztusban.
A Megyeri névre keresztelt új átkelő a város határánál, a Budapest körüli M0-ás körgyűrű, M3-as autópálya és a 11. számú főút közötti északi szektorán keresztezi a Duna mindkét ágát.

Valójában öt hídszakaszból áll, ezen belül kilenc felszerkezetből. Négy hídszakasznál a két forgalmi irány külön-külön pályán halad. Három ártéri területet ível át, emiatt kisebb nyílásokkal, vasbetonból készült, egy pedig – a szentendrei Duna ágon áthaladó – acélszerkezetű.

Bár ezek megépítése is nagy műszaki felkészülést kívánt a Hídépítő Zrt. szakembereitől, amire azonban a legbüszkébbek, az a híd ferdekábeles kialakítású Duna főági szakasza. Itt ugyanis a funkcionalitás mellett nem elhanyagolható szempont a látvány, az esztétika. No meg ferdekábeles híd ez idáig nem is épült Magyarországon…
Pedig a nagy fesztávolságok áthidalására alkalmas ferdekábeles hidak mára a leginkább elterjedt szerkezetek a világon. A II. világháború után elsőként a Rajna átkelőinek felújításakor használt ferdekábeles hidak karcsúak és látványosak, ugyanakkor gazdaságos szerkezetek is, ahol acélkábelek segítségével magas pilonokra függesztik fel az útpályát. A végső szerkezet esztétikáját a függesztőkábelek hosszirányú elosztása és a pilonok alaki megformálása adja.
Az M0-ás északi Duna hídját két, „A” betűt formázó pilon tartja és a kábelek fejükre állított legyezőkként terülnek el a víz fölött.

A mederpillérek építése – az alapozás – geológiailag kedvező adottságú talajon – mondhatni: száraz lábbal készült: a mélyben nagy teherbírású, agyagmárga rétegben vasbeton kéregelemes technológiával. A futballpálya alakú keretszerkezeteket bárkán úsztatták a leendő pillérek helyére, majd úszódaruval helyezték a kotrással előkészített mederfenékre.

Cölöpözés után a kéregelemeket 6 méter magas acél őrfallal vették körül, alulról pedig víz alatti betonozással zárták a munkaterületet. Ezután megkezdődhetett az igazi attrakció: a pilonok építése.
Míg a Köröshegyi-völgyhídnál „T” betűket építettek egyik hídfőtől a másikig, itt két, 100 méter magas, „A” betűt formázó kecses pilon tartja az 591 méter hosszú, az „A” betű szárai között áthaladó útpályát. A pilonok magassága a folyómedertől a csúcsukig 116 méter, amivel túlnőttek Magyarország jelenleg legmagasabb épületén, az esztergomi Bazilikán.
A híd stabilitásáról a pilonokhoz lehorgonyzott 88 darab, 150 méter hosszú, 10 centiméter átmérőjű acélkábel gondoskodik.

Magát az útpályát 12 méter hosszú, 150 tonnás egységekből állították össze. Az elemek uszályon érkeztek a helyszínre és úszódaru segítségével kerültek helyükre.
A várhatóan augusztusra elkészülő Megyeri híd a maga 1862 méteres hosszúságával Magyarország leghosszabb átkelője lesz.

LTK Magyarország