A Zamárdi és Balatonszárszó közötti autópálya szakasz és a Kőröshegyi völgyhíd összességében 76 milliárd forintba került, kivitelezője a Hídépítő Strabag konzorcium volt.
A 15 műtárgy közül a Kőröshegyi völgyhíd a legnagyobb, amelyet a Hídépítő Zrt. az M7-es autópálya Zamárdi – Balatonszárszó közötti 14,7 km-es szakasz részeként épített.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megrendelésére a Völgyhíd Konzorcium és a Hídépítő Zrt. 2004 május 7-én írta alá a kivitelei szerződést. A létesítmény átadásának határidejét többször módosították, végül is négy nappal az utolsó módosítás határidejének lejárta előtt, augusztus 8-án került sor az ünnepélyes hídavatóra.
Az 1872 méter hosszú Kőröshegyi völgyhíd – ami a maga nemében Közép-Európában egyedülálló létesítmény – 23,80 méter széles: a forgalom 2 x 2 sávban haladhat. Legnagyobb magassága 88 méter. 16 pillérre (ezek 17,70 – 79,70 méter közötti magasságúak) épült a pályaszerkezetet, a pillérek között szám szerint 17 nyílást (60 + 95 + 13 x 120 méter + 95 + 60 méter) alakítottak ki.
Maga a pályaszerkezet 4000 méteres vízszintes sugarú ívben, 2,86 százalékos hosszirányú és 2,51 százalékos keresztirányú esésben készült.
Alépítmény
A 9 próbacölöp fúrását, majd próbaterhelésüket az 1200, illetve 1500 mm-es átmérőjű SOIL MEC típusú vasbeton szerkezeti cölöpök fúrása követte változó mélységgel (22 – 31 méter) és mennyiségi (35 – 48 db) kiosztással. A cölöpfejeket összefogó alaptestekről (a legnagyobb 27 méter x 20 x 3,5 méter) indult a pillérek felmenő falazatának az építése kúszózsalus technológiával, 5 méteres szakaszokban felfelé haladva. Minden pillérbe acél vizsgáló lépcsőket, kettőbe pedig személy-teherfelvonó liftet is szereltek.
Felszerkezet
Egy keresztmetszetű, két cellás veszített vasbeton trapéz szekrénytartó, magassága a támasz fölött 7 méter, nyílásközépen 3,50 méter.
Segéd/szerelő híd
158 méter hosszú, 1542 tonnás acélszerkezet 172 hidraulikával, amely két előtolható főtartóból és az azokra felfüggesztett, két nyitható kivitelű, mozgó zsaluzó kocsiból állt.
Kezdetben ez a segédszerkezet szolgálta a híd felszerkezetének építését konzolosan szabad betonozásos technológiával. Később a terepviszonyok lehetővé tették, hogy az 5-ös és a 13-as számú pillérek között a felszerkezet építése a gyártópadon előre gyártott, majd felemelt zömökkel, szabadon szerelt technológiával folytatódjon.
Az utolsó elempárt ez év márciusában emelték be a sor 8-as (77,50 méter magas) pillér feletti hídágára. Ez ugyan az utolsó emelés volt, de ettől a művelettől még nem ért össze a híd: még két zárás hiányzott. Az egyik a 7-es és 8-as számú pillérek közötti 5 méteres zárózöm elkészítése volt monolit betonozással, majd ezt követte május 5-én az utolsó felszerkezeti betonozással végződő zárás, amely a 8-as és 9-es számú pillérek közötti középső, úgynevezett végső zárást jelentette az ugyancsak 6 méteres zárózöm elkészítésével.
Ettől az időponttól kezdve vált teljes hosszában járhatóvá a híd, vagyis összeért. Ezután tovább folytatódott a két végén már megkezdett szegélyépítés, szigetelési, és aszfaltburkolási munka már magán a pályatesten is. Ezzel egy időben folyt a híd felszerkezetének a belsejében a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése a kültéri vízépítészeti műtárgyakkal együtt, valamint a villamos targonca közlekedését szolgáló járdák elhelyezése a szekrényben.
Különleges műszaki adatok
Lefúrt cölöpök összes hossza: 19 km
Felhasznált összes beton: cca. 120 000 m³
Felhasznált összes betonacél: cca. 19 000 t
Legsúlyosabb elem: 650 t (80 m-es magasságba emelve)
Leggyorsabb haladás: 5 és fél nap alatt 45 m hosszú autópálya szakasz növekedés
Az autópálya építés tovább folytatódik: augusztus 24-én az M7-es egy újabb, 12 kilométeres szakaszát adják át Sormás és Nagykanizsa között, 2008 május végére pedig az országhatárig elkészül az M7-es utolsó, 37 kilométeres szakasza is.
LTK Magyarország
