Jelenleg a nyíregyházi Deliot Kft-nél dolgozik tizennegyed magával. A cég a közepes méretű, de munkával folyamatosan ellátott vállalkozások sorába tartozik, hiszen nem csak a városban, a megyében, de a környező országokban is szívesen fogadják a szaktudásáról már többszörösen tanúságot tevő kft. szakembereit. Így Badar András is dolgozott már Ukrajnában és Romániában, ahol egy-egy gyümölcsfeldolgozó üzem szekcionált ipari kapuit szerelték.

A Deliot Kft. nyílászárók – ajtók, ablakok, garázskapuk, ipari kapuk, különböző nyitásmódú kerti kapuk - beépítésével foglalkozik. Badar András – mint mesélte – különböző iparosoknál sajátította el a szakma csínját-bínját, no meg azoknál a forgalmazóknál rendezett tanfolyamokon, amelyeknek a nyílászáróival – például tetőtéri ablakok - nap mint nap dolgoznak.

A megyében különben tizenkilenc ablakgyártó „ontja” a szerkezeteket: szinte valamennyi, Magyarországon kapható profil fellelhető a kínálatban. Ezek a nyílászárók korszerűek és energiatakarékosak, három vagy ötkamrás felépítésűek. Mint Badar András mesélte: a magánépítőknél inkább az ár dominál, tehát jellemzően a háromkamrás rendszereket választják. Persze ez nem általános megállapítás, hiszen akadnak olyan tehetősebb építkezők, akiknél nem az ár a meghatározó, hanem a műszaki tartalom, az élettartam és természetesen a jó hangzású márkanév! És ez utóbbiból náluk valóban a legismertebbeket találják meg, az ipari és garázskapukból például a Hörmann termékeit, beltéri ajtókból a Lenteam, a Brever, az olasz Checcini szerkezeteit.

Ami a tetőablakokat illeti: minden, jelenleg kapható típussal dolgoznak. Badar András véleménye szerint a legismertebb és a legkeresettebb márka a Velux és a Roto. „Ha osztályoznom kellene, ezek kapnák a jelest….a többi márka csak egy „utánérzés”, egy jól megkonstruált szerkezet „újraformálása”, ami nem mindig szül jó eredményt…”

Badar András - mint mesélte - rendszeresen részt vesz a Velux kötelező szakmai továbbképzésein, hiszen ez a forgalmazó alapelvárása ahhoz, hogy valaki ajánlott márkakivitelezője lehessen. Mivel már évek óta visszatérő vendége ezeknek az előadásoknak – az év elején például Fertőrákoson, üzemlátogatással egybekötött szakmai napot rendezett a Velux, október 4-én pedig Veszprémbe, a tetőfedő versenyre várja a márkakivitelezőket –, mint mondja: sok újat már nem hall az előadásokon, viszont rendkívül hasznosak azok a kollégákkal folytatott beszélgetések, akik az ország más részéből, más szakmai problémákra választ keresve érkeznek a rendezvényekre.

Badar András – a tetőkön és ablakokon kívül – nagyon szereti a vizet, a túrázást – a vízi túrázást - és természetesen szívesen horgászik is. Amikor ez a beszélgetés készült, éppen utolsó napjait töltötte ez évi szabadságából. Mint elmondta: hazánk egyik legszebb természetvédelmi területén jártak. A tizenhárom napos vízi túrán – amely Tiszabecsről indult és Tivadarig tartott – sikerült feltöltődnie az elkövetkező időszakra.

Badar András elérhetőségi adatairól érdeklődjön a MesterHívó SMS^® rendszer működtetőjénél, az LTK Magyarország Kft-nél! Telefon: 061-357-6337, fax: 999-7454, e-mail: info@ltk.hu

Megkérdeztük – válaszoltak

Június 25-én - mesterportré sorozatunkban - Márián Attila szobafestő-mázolót mutattuk be olvasóinknak, aki a Trilak Kft-hez, illetve az Akzo Nobel Coatings Zrt-hez címezte kérdését, ami így hangzik.
„Mivel magyarázzák a gyártók – nevezetesen a Trilak Kft. a Trinát, illetve az Akzo a Sadolin – nem megfelelő UV állóságát? Ezek a festékek kültérben minden ajánlott előkészítés és alapozás után egyszerűen eltűnnek a felületről. Várható-e olyan gyártástechnológiai változás, amely figyelemmel az éghajlatváltozásra, időt állóbb termékek megjelenését eredményezi majd?”

Időközben megkaptuk a gyártók válaszait, amit az alábbiakban teljes terjedelmükben osztunk meg kedves Olvasóinkkal!

„Kedves Márián Attila!

Két teljesen különböző termékre vonatkozóan tesz fel kérdést. A Trinát zománcfesték (Trilak Kft. terméke), a Sadolin lazúr (AKZO Zrt. terméke). A kültéri viselkedésük alapvatően eltérőek egymástól.
Én konkrétan nem az adott márkákról beszélnék, hanem a lazúrok, illetve az oldószeres alkidgyanta kötőanyagú zománcfestékek időjárás-állóságáról, hiszen ez választ ad az Ön felvetésére is.

Alkidgyanta alapú oldószeres zománcfestékek

Az ilyen típusú festékek tervezhető felújítási ciklusideje 5-8 év. Ez azt jelenti, hogy ezen időszak elteltével szükséges felújítani a felületeket.
A napfény hatására ezek a kötőanyagok ridegednek, idővel elveszítik rugalmasságukat, és nem tudják követni az alapfelület mozgását. A ridegedés az alkidgyanta kötőanyag sajátossága, nem a gyártmány márkanevével hozható összefüggésbe. Ez különösen a fa alapfelületek esetében lehet figyelemreméltó. A bevonatok nem eltűnnek a felületről, de a rideggé válás következtében leválhatnak, megpattanhatnak. Az így keletkezett bevonati repedéseken a csapadékvíz bejut az alapfelületbe, és a fentebb vázolt folyamatot felgyorsítja. Ezért különösen fontos a bevonat rendszeres ellenőrzése, a repedések, felületi hibák minél teljesebb és gyorsabb kijavítása.

Lazúrok

A lazúrok esetében megkülönböztetünk vékonylazúrokat és vastaglazúrokat. A vékonylazúrok tervezhető felújítási ciklusideje 2-3 év, a vastaglazúroké 3-5 év.
Mivel ezek a termékek áttetszőek, az UV sugárzás a fa alapszövetéig hatol, azt a felületén tudja roncsolni. A lazúrokat a gyártók pigmentálják, vagy a színtelen változatokat kémiai UV védelemmel látják el abból a célból, hogy kiszűrjék a káros UV sugárzást.

A vékonylazúrok mélyebben beszívódnak a fa felületébe, a kötőanyag a pigmenteket a rostok között megköti. A vékonylazúrokban található pigment a kötőanyag degradációja után valóban "eltűnik" a felületről, azaz por formában kimossa a csapadékvíz. Ez a folyamat játszódik le 2-3 év alatt, ezért a vékonylazúrral kezelt felületeket gyakran kell újrafesteni. A vékonylazúrokat az úgynevezett nem mérettartó szerkezetekre használják általában. Ilyenek pl. a lambériák, kerítések stb.

A vastaglazúrok a felületen határozott filmet képeznek Mivel kötőanyagban általában gazdagabbak, a kötőanyag tönkremenetele is hosszabb idő alatt játszódik le. Az egyéb folyamatok lényegileg megegyeznek a vékonylazúroknál leírtakkal. Tehát hosszabb idő után a lazúrfestékek valóban "eltűnhetnek" a felületről. Vastaglazúrokat az úgynevezett mérettartó felületekre alkalmazzák a leggyakrabban. Ilyenek például az ajtók, ablakok.

Léteznek vízzel hígítható zománcfestékek és lazúrok. Ezek alapvetően más kötőanyagokat tartalmaznak: általában akrilgyanta kötésűek. Ez a kötőanyag hosszabb élettartamú, rugalmasabb, de a termékek feldolgozhatósága nehezebb, a bevonati film kevésbé tetszetős.

Összefoglalva: az UV állóságot alapvetően a termék kötőanyagának típusa és természetesen az alkalmazott egyéb segédanyagok tulajdonságai határozzák meg, a felületen lévő tartósság ezen kívül a felület megfelelő előkészítésének is függvénye. Minden festékgyártó vizsgálja termékei kötőanyagát az UV állóság (időjárás-állóság) szempontjából (Waterometer, illetve Xenotest vizsgálat) és olyan kötőanyagokat alkalmaz, amelyek a követelményeket kielégítik.

Reméljük válaszunk kielégítő az Ön számára. További kérdéseire készségesen válaszolunk.

Üdvözlettel:

Varga László
osztályvezető
Trilak Festékgyártó Kft.
Vevőszolgálati és
Alkalmazástachnikai osztály

LTK Magyarország