A kérdés azért is különösen aktuális, mert az Alkotmánybíróság a közgyűlési határozatok megtámadásával kapcsolatosan alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a társasházi törvény bizonyos rendelkezéseit. A közgyűlési határozatok kizárólag bíróság előtt támadhatók meg. Nem elég tehát, ha a sérelmet szenvedő tulajdonos levelet ír a közös képviselőnek, és abban kifogásolja a határozatot.

Fontos, hogy megtámadásra csak tulajdonostárs jogosult. Tulajdonosnak azt kell tekinteni, aki a közgyűlés időpontjában az ingatlan ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosa. Ha tehát a lakást eladták, de a földhivatal még nem intézkedett a tulajdonjog bejegyzéséről, a vevő nem szavazhat a közgyűlésen, és nem is indíthat pert a határozat ellen, függetlenül attól, hogy az eladó már régen kiköltözött. Haszonélvező, bérlő vagy az ingatlant bármely más jogcímen használó akkor sem indíthat pert, ha a határozat sérti az érdekeit. Megtámadásra nem jogosult a társasházi közös képviselő sem ebben a minőségében, csak mint tulajdonos.

A pert a társasház ellen kell megindítani a határozathozataltól (a közgyűlés napjától) számított 60 napon belül. Ez a határidő a törvény szerint jogvesztő volt, ami azt jelentette, hogy a 60 napos határidő elmulasztása miatt kimentésnek sem volt helye. A bíróság csak akkor foglalkozott érdemben a keresetlevéllel, ha azt a 60 napos határidőn belül benyújtották. Az Alkotmánybíróság ezt a rendelkezést semmisítette meg.

Továbbra is 60 napon belül kell megindítani a pert, de ha valaki ezt menthető okból mulasztja el, pl. mert nem szerzett tudomást a határozatról, betegség vagy egyéb akadály miatt nem tudott pert indítani stb., akkor lehetősége van arra, hogy a késedelmét kimentse. Ehhez igazolni kell, hogy nyomós ok akadályozta a perindításban. Ezt célszerű már a keresetlevélben előadni. A keresetlevelet a társasház fekvése szerint illetékes helyi bíróságon kell benyújtani. Ügyvédi közreműködés nem kötelező, de javasolt, mert ezzel elkerülhetők az eleve reménytelen perek.

A cikk folytatása: