A Hónap Kérdése

2006. március 5. (vasárnap) 08:27

Az ÉMI Kht. jogelődjei hosszú évtizedek óta működnek a piacon, de az újonnan átadott lakások minőségét nézve úgy tűnik, mintha nyoma sem lett volna tevékenységüknek. Hogyan fajulhatott idáig a helyzet és most milyen tervek vannak ennek megváltoztatására - kérdeztük Karikás Györgyöt, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. Vezérigazgatóját.
- Az, hogy a múltban folytatott eljárások menynyire voltak hatékonyak, vagy mennyire nem, azt nem tisztem megítélni. Az viszont tény, hogy az OLÉH statisztikáiból, adataiból és a beérkezett jelzésekből is kiderül, elég kritikus helyzetbe került a lakásminőség. Ennek köszönhető, hogy az OLÉH is kezdeményezte azt az eljárást melyre egy rendszerdokumentációt dolgoztunk ki. Ennek alapján a lakásépítéssel foglalkozó kivitelező vállalatok - vagy az építőiparban tevékenykedő más cégek - egy uniós ajánlás alapján lesznek minősítve. Ez ugyan önkéntes alapon, az érintettek kezdeményezésére történik, de mindenképpen mutatója lesz annak, hogy a szakma mely szereplői gondolják azt, változtatni kell ezen a tarthatatlan állapoton. Persze azt, hogy ez mennyire fogja megváltoztatni a lakások minőségét, vagy mennyire lesz hatással a piaci viszonyokra, ma nehéz lenne megmondani. A siker a megrendelői oldalon is múlik, mert ha ott megjelenik az igény a minőségi munkára, s a minősített cégek nagyobb arányban jutnak munkalehetőséghez, mint a piac más szereplői, akkor az világos üzenet lesz mindenki számára. Egyértelmű tapasztalatunk az első konzultációk alapján, hogy a jogkövető vállalkozások, akik a minőség oldalán állva próbálnak a versenyben helytállni azok ezt üdvözlik, s várják a rendszer bevezetését. A helyzetértékeléshez hozzá tartozik az is, hogy a korábban kevés számú cég által uralt piacon ma már - ha szélesebb értelemben veszem - 80 ezret meghaladó, működő építőipari vállalkozás van és ebből nagyon sok foglalkozik lakásépítéssel. Tehát nagyon sokszereplős lett a terület, miközben rendkívüli módon megemelkedtek a telekárak, a lakásokra pedig - a teljes spektrumban - nem nőtt ilyen mértékben a fizetőképes kereslet. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben a vállalkozói szféra sajnálatos módon a minőség rovására történő kompromisszumokat tekintette kitörési pontnak. Ehhez hozzájárultak azok a jelenségek is, melyek az építőipar "kifehérítésével" kapcsolatos kormányzati intézkedések kapcsán is szóba kerültek. Nevezetesen az, hogy sok területen alkalmaznak fekete munkaerőt, s ennek a megakadályozására nincs megfelelő kontroll. Bízunk abban, hogy a mi tevékenységünk ezen a téren is változásokat hoz majd.
- Az októberben kezdődő ellenőrzések során melyek lesznek az első lépések?
- Már elkészültek azok az anyagok, melyeket rendelkezésre tudunk bocsátani azoknak, akik meg akarják ismerni a rendszert, s a minősítést valóban komolyan gondolják. Természetesen marketing eszközökkel is segítjük az érdeklődőket, tehát feltesszük a honlapunkra, s ígéretünk van rá, hogy az OLÉH honlapján is megjelenik. Ezek alapján meg lehet ismerni a konstrukciót részleteiben. Aki eldöntötte, hogy ezt a minősítést vállalja, az bejelentkezik az ÉMI-nél és a regisztráció után megkapja azt a dokumentációt, amit ki kell töltenie ahhoz, hogy a folyamat elinduljon. Ez a dokumentum tartalmaz műszaki, technológiai adatokat, létszámadatokat, a munkaerő képzettségére vonatkozó adatokat, pénzügyi adatokat, referenciákat. Gyakorlatilag egy komplex önvallomást kell tennie a cégnek. Ezt az ÉMI-ben, külön erre a célra létrehozott minősítő szervezettel fogjuk megvizsgáltatni. Leírtuk, hogy milyen részletes szabályai vannak ennek, s amennyiben a rendszerdokumentációban kidolgozott feltételeknek megfelel a jelentkező, akkor kap erről egy tanúsítványt. Ez azt igazolja, hogy ő azon a területen, amire a minősítést kérte egy minősített cég.
- Ezek a célok igazán méltányolandók, de a gondok más területen is abból adódnak, hogy a szankciók nem hatékonyak.
- Nincsenek szankciók. Mivel nem törvényi hátterű, hanem civil reguláció jellegű a rendszer. Itt nem lehet jelentős szankciókat kilátásba helyezni. Ha úgy tetszik, ez egy pozitív lista azokról, akik vállalták a megmérettetést, és úgy gondoljuk, hogy a minősítés révén sokkal kisebb kockázatot hordoznak a minőségi mutatók irányába, mint azok, akik ezt ilyen-olyan megfontolásokból nem vállalták. Hisszük, hogy a fogyasztóknak megnyugtatóbb lesz, ha ebből a körből választanak vállalkozót. Vagy konkrétan a lakásvásárló olyan lakást vásárol ahol ilyen minősítéssel rendelkező kivitelezők végezték a munkát. Tehát szankció csak annyiban van a rendszerben, hogy évente figyelemmel kísérjük a tevékenységüket és kontrolláljuk a minősítésnek való megfelelést, s amennyiben akár a mi előírásaink alapján, akár a piac visszajelzései alapján olyan információkhoz jutunk, amelyek megkérdőjelezik a minősítés jogosságát, akkor annak visszavonására is sor kerülhet, s ezt nyilvánosságra is tudjuk hozni.
- Ennek tehát nyoma marad.
- Természetesen, hiszen ezek, az OLÉH-nak, az ÉVOSZ-nak, a MALOSZ-nak és az ÉMI-nek a honlapján is folyamatosan megtekinthető információk lesznek. A minősítés iránt máris komoly érdeklődést tanúsít a banki szféra, ami feltételezi, hogy a vállalkozások tőkéhez jutásában is szerepe lesz a rendszernek. Azt remélem, hamarosan a beruházóknak is el kell gondolkozniuk azon, ha egy projektet nem minősített kivitelezőknek adnak és ott később probléma adódik, az milyen hátrányokat okozhat számukra, s vajon miért mulasztották el figyelembe venni ezt a szempontot. Azt persze nem jelenthetjük ki, hogy ha minősített kivitelezőt választanak, akkor teljesen kizárt a hibás teljesítés, de a kockázat lényegesen kisebb.
- A nagy beruházások mellett a régi társasházakat érintő felújítások esetében is élvezhető a rendszer előnye?
- Természetesen, hiszen nem magára a projektre terjed ki a minősítés, hanem a cégre, amely elvégzi azt és ez független attól, hogy toronyházat épít, vagy egy tatarozást végez. Maga a minősítési rendszer képes arra, hogy nagyvállalatot éppen úgy minősítsen, mint egy kis céget, vagy egy néhány fős kőműves vállalkozást. Ennek megfelelően adja be az igényét a vállalkozás, és akként fogjuk tanúsítani, hogy ő, mondjuk a lakásépítésben, vagy a kivitelezésben minősített szigetelő társaság. Ebben az értelemben le tudjuk fedni a teljes keresletet.
- Az üzenet tehát az, hogy a jövőben lesznek olyan vállalkozások, akik vállalják a rivaldafényt és lehetőség lesz arra, hogy olyanokat válasszanak a megrendelők, akiknek a piaci jelenléte feltételezhetően hosszú távú, így a garanciák is érvényesíthetők.
- Ez az egésznek a filozófiája. Ez Európában már működő rendszer, ezért európai ajánlások azok, amelyek a dokumentációnk hátterében ott vannak. Mi nem vadonatúj dolgot találtunk ki, hanem egy európai ajánlást igyekeztünk a magyar körülmények között úgy megfogalmazni, hogy ez ne zavarja meg az olyan típusú minősítéseket, mint pl. az ISO. Nem azt gondoljuk, hogy ez az ISO helyett, vagy az ISO mellett van. Ez egy más típusú, komplex vizsgálat eredményeként születik. Természetesen, akinek van folyamatosan auditált ISO rendszere, annak könnyebb a dolga, mert a szervezeti korrektsége egy adott minőségbiztosítási rendszerben már nyomon követhető. De nyilvánvalóan ez még nem jelenti azt, hogy az általunk elvégzendő, az adott terület speciális igényeit is figyelembe vevő szempontoknak is megfelel a cég.

Forrás: THT - www.tht.hu
Teljeskörű adatbázis


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszítozásával valósult meg.