A penészspórák, hasonlóan számtalan más mikroszkópikus élő szervezethez, jellemzően a levegőben lebegve terjednek, felületeken megtelepszenek és ha megfelelő körülményeket találnak, megkezdik élettevékenységüket. Az egészséges emberi életfeltételek nem esnek egybe a penész ideális környezeti igényeivel.

Penészedés ott kezdődik, ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig, 75% feletti a nedvességtartalom. Tehát nem kell a víznek folynia az ablaküvegen, vagy csepegni a mennyezetről, nem kell nedvességtől csillognia a vasbeton áthidalóknak, padlásfödémnek, elégséges, ha a falak hideg részein (hőhidakon) a vakolat, festés, vagy tapéta szöveteiben, parányi üregeiben (kapillárisokban) szemmel nem is látható, gyakorlatilag nem érzékelhető apró vízrészecskék tartósan jelen vannak. Látható, hogy a nedves közeg az alapvető életfeltétel. Ha rövid ideig nedvesedik egy felület (pl.: rendkívüli páraképződés lecsapódásából falon, nyílászárókon, stb.) akkor a páraképződés megszűntével a felület megszárad, marad a kellően száraz környezet, nincs penész.

Visszatérve a cikk első mondatára; "Száraz, jól szellőzött, megfelelő hőmérsékletű felületen..." meg kell jegyezni, hogy a száraz kifejezés leginkább az un. "normál klímával" azonosítható. +20oC és kb. 55%-os relatív páratartalom. Jól szellőzöttnek tekinthető az olyan helyiség, ahol óránként 1-2-szeres a légcsere. Ezt a légcserét az un. "légzáró" vagy "fokozottan légzáró" nyílászárók nem teszik lehetővé. Megfelelő hőmérsékletű felület alatt azt kell érteni, hogy az adott helyiség léghőmérsékleténél 2-3 oC-al nagyobb mértékben nem tér el a padló, mennyezet, vagy a falak felületi hőmérséklete. Ez az állapot jól hőszigetelt épületek esetében megfelelő fűtéssel, rossz hőszigetelő képességű szerkezetek esetén túlfűtéssel biztosítható. Természetesen a jó hőszigetelési megoldásokkal megvalósult épületekben sem mellőzhető a fűtés. Kivételt képeznek azok az un. passzív-, vagy "0" energiaszintű épületek, ahol már extrém mértékű valamennyi térelhatárolónál a hőszigetelés. (Pl.: az alapok és a talajon fekvő padló alatt 10-15 cm vastag, oldalfalakon, lábazatokon 15-20 cm, födémek, tetők esetében 30-35 cm, miközben a beépített nyílászárók hőátbocsátási értéke 0,9 alatti, de az ilyen épületek más kategóriába tartoznak!)

Mivel az épületek hőveszteségének legnagyobb része (kb.: 35-40%-a) a külső falakon jelentkezik, ezért a homlokzati hőszigetelések megvalósítása jelentős előrelépés az ideális épületek elérésében. A jól megtervezett és szakszerűen kivitelezett homlokzati hőszigetelésekkel minimálisra csökkenthetőek, vagy akár meg is szüntethetőek azok a hőhidak, amelyek a belső páralecsapódás legkritikusabb helyei. E területen a legnagyobb hazai tapasztalatokkal a dryvit rendszer rendelkezik, hisz már több, mint három évtizede 20 millió m2-t meghaladó épülethomlokzaton került felépítésre kifogástalan tapasztalatokkal. Gyakran felvetik, hogy az expandált polisztirol hőszigetelő anyaggal készül homlokzati hőszigetelések megzavarják a falakban a páraáramlást. Tudni kell, hogy a helyiségek páratartalmának kb. 3 %-a távozik a falakon át, míg a 97 % a szellőztetés és a nyílászárók résein kialakuló un. filtráció révén távozik. Ha elmarad a szellőztetés és tökéletes a nyílászárók légzárása, abban az esetben a 3%-nyi, falakon átjutó pára nem engedi meg a normál klíma kialakulását. Bekövetkezik a "dunszt-hatás", amit nem a homlokzati hőszigetelés idéz elő. Lásd: homlokzati hőszigetelés nélküli új épületek párásodási, penészedési problémái, vagy a több évtizedig problémamentes panel-lakásokban elvégzett ablakcserék után jelentkező penészedések!

A fűtött helyiségekben télen jelentősen magasabb a páranyomás, mint a szabadban. Ha áttekintjük az alábbi táblázatot látható, hogy akár 1.000 - 1.500 Pa nyomáskülönbség is kialakulhat a belső és a külső tér között, mely nyomáskülönbség az említett 3%-nyi párát gond nélkül "átpréseli" akár a polisztirolos, akár a műgyantás hőszigeteléseken, vagy ragasztókon, vakolatokon.

Ahol a penésznek kedvezőek a feltételek, ott az emberi egészség, az épületszerkezetek veszélyben vannak. Első tünetek a kellemetlen, fülledt levegő, dohos szag. Ezt követi a már szemmel is látható telepes elterjedés, ami kellemetlen látvány, de az esztétikai hiányosságon túl tudjuk, hogy a folyamatos spórakibocsátás légzőszervi betegségeket idéz elő, bontja az építőanyagok jelentős részét (festékek, tapéták, textíliák, faanyagok, stb.) kedvező feltételeket teremtenek a még nagyobb károkat okozó bomlási jelenségeknek (rothadás, korhadás, stb.)

Megfelelő hőszigeteléssel, -mint pl: a dryvit rendszer- kellő légcsere biztosításával és figyelmes lakás-üzemeltetéssel nem csak gazdaságossá tehetők az épületek, hanem a kellemetlen párásodások, penészedések is elkerülhetőek.

Borzák Balarám Béla