Ezzel természetesen minden közös képviselő tisztában van. Viszont azt már kevesen tudják, hogy az említett törvényen kívül a társasházak gazdálkodását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény is szabályozza, mivel a társasházak egyéb gazdálkodó szervezetnek minősülnek. A társasházra a számviteli törvény rendelkezéseit az egyéb szervezetek gazdálkodásának sajátosságait, továbbá a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségüket szabályozó a 224/2000. (XII.19.) sz. Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A társasház gazdálkodással kapcsolatos feladatok közé tartozik többek között az éves elszámolás és költségvetési javaslat elkészítése, melyet általában minden közös képviselő elkészít és a közgyűlés elé terjeszt elfogadásra. A társasházi törvény értelmében az éves elszámolást a számviteli szabályoknak megfelelően elkészített könyvelés és beszámoló alapján kell elkészíteni. A tapasztalatok szerint azonban sok társasház a mai napig nem készíti el a beszámolóját, mely - egyszeres könyvvitelt vezető társasház esetén - a vagyoni és pénzügyi helyzetet bemutató egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll.

A beszámolót abban az esetben is el kell készíteni a társasháznak, ha nincsen az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz bejelentkezve, azaz nincs adószáma. A számviteli törvény kimondja továbbá azt is, hogy a szervezet tulajdonában lévő eszközök és azok forrásait, illetve az eredményt befolyásoló gazdasági eseményeket a számviteli politikában előírtak alapján kell elkészíteni. Tehát fel szeretném hívni a Tisztelt Olvasó figyelmét arra, hogy a társasházaknak is rendelkezniük kell a könyvvezetést, pénzügyi elszámolásokat szabályozó számviteli politikával, valamint a számviteli politika részét (illetve mellékletét) képező pénzkezelési szabályzattal, leltárkészítési és leltározási szabályzattal, illetve az eszközök és források értékelési szabályzatával.

A szabályzatok célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló módosított 2000. évi C. törvény (számviteli törvény), valamint a többször módosított 224/2000 sz. Kormányrendelet végrehajtására vonatkozó előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a társasház sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását illetve működtetését. A számviteli politikának és mellékleteinek tartalmaznia kell a társasház működésének, gazdasági tevékenységének ismertetését, hiszen a felmerülő gazdasági események ezekkel lehetnek kapcsolatosak. Fontos ismertetni azokat a számviteli elveket és kapcsolatokat, melyeket a társasház alkalmaz a könyvvezetése és a beszámoló elkészítése folyamán. Ismertetni kell a beszámolási és könyvvezetési formát, a beszámoló készítésének időpontját, amely természetesen összhangban van a Szervezeti és Működési Szabályzattal, továbbá a beszámolóért való felelősséget. A számviteli politikának tartalmaznia kell a gazdasági eseményekkel kapcsolatos bizonylatok körét és a könyvekben történő rögzítésének rendjét. Jelen szabályzatban kell szabályozni az eszközök és források minősítésének szempontjait. Meg kell határozni azt is, hogy mit minősít a társasház jelentős összegű hiba értékhatárnak, hiszen ezen összegek fogják meghatározni, hogy mikor kell a társasházi beszámolót módosítani.

A társasházi törvény előírja, hogy a közös képviselő éves elszámolása tartalmazza a tárgyi eszközök leltárát is. A számviteli szabályok szerint azonban leltározni szükséges minden eszközt és minden forrást (tehát nem csak a tárgyi eszközöket!), mivel a mérleget leltárral kell alátámasztani. A leltározási szabályzatban kell meghatározni azokat az egységes elveket, eljárásokat, dokumentumokat, melyek alapján a leltározás lebonyolítható. A leltárnak az eszköz, vagy forrás mennyiségét és értékét is tartalmaznia kell. A szabályzatnak egyértelművé kell tennie az értékelés során követendő eljárásokat. Az értékelési szabályzatban kell rögzíteni, hogy a beszerzett eszközeinket milyen értéken tartjuk nyilván (ide tartoznak a befektetett pénzügyi eszközök is, mint például az a társasház nevére szóló értékpapírok vagy akár a tulajdonosi kintlévőségek is).

A tárgyi eszközökre milyen mértékben számolhatunk el értékcsökkenést, értékvesztést, vagy mikor írható le (pl.: ha egy tulajdonos elköltözött és hátralékot hagyott hátra, akkor mennyi idő elteltével, milyen összeg törölhető az elévülési idő figyelembe vételével), továbbá mikor kell a nyilvántartási értéket visszaírni. Mennyi, azaz összeghatár, amely alatt az eszközöket kis értékűeknek tekintjük. Szabályozni kell a céltartalékképzés szabályait, értékelését.

A társasház egyik legfontosabb szabályzata a pénzkezelési szabályzat, melynek a célja, hogy a társasháznál meghatározásra kerüljenek azok a szabályok, amelyeket a pénzforgalom és a pénzkezelés folyamán érvényesíteni kell. E szabályzat szabályozza továbbá a pénzmozgások, a pénz- és értékkezelés bizonylati rendjét, valamint a vezetendő nyilvántartások rendszerét.
Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a fenti szabályzatokra nem azért van szüksége a társasháznak, hogy azok bonyolítsák, nehezebbé tegyék a működést, hanem hogy a társasház működésében részt vállalók eleget tehessen a törvényi előírásoknak. A szabályzatok elkészítéséért a számviteli feladatokat ellátó személy, azaz társasházak esetében a közös képviselő, illetőleg az intéző bizottság mindenkori elnöke a felelős. A szabályzatokban foglaltakat mind a közös képviselőnek (intéző bizottságnak), mind a számvizsgáló bizottságnak, a társasház alkalmazottainak és természetesen a tulajdonostársaknak is be kell tartaniuk, ill. tartatniuk.

Természetesen nem rémísztgetni szeretnénk a T. Olvasót, de fel kell hívjuk a figyelmet, hogy a társasház esetében a számviteli rend betartását (a szabályzatok meglétét, a könyvvezetést és beszámolókészítést) jogkörében eljárva az APEH ellenőrizheti. A számvitel rendjének megsértése pedig a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 289. §-a szerinti vétség, mely két (súlyos esetben három) évig terjedő szabadságvesztéssel súlytható.


Harnos Lászlóné
THT - Társasházak és Társasházkezelők lapja