Az 1997. decemberében megtartott kyotói konferencia kötelezése szerint hazánkban - az 1990-es szinthez képest - 2010-re 6 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Miután egyik legnagyobb szennyező forrás a lakások fűtése, a ma használatos hőszigetelést jelentősen meg kell növelni.
Utólagos hőszigetelés
Egy hagyományos sátortetős, 70 négyzetméteres ház külső szigetelési költsége meghaladja a hatszázezer forintot, a nyílászárók felújítása, az ablakkeretek szigetelése, a fűtési rendszer korszerűsítése további négyszáz-ötszázezer forintba kerülhet. A rekonstrukciót követően az évi 120 ezer forintos fűtési költség 50-60 ezer forintra mérséklődik. A megtérülés ideje - jelenlegi energiaárakon számolva - 18-20 év, de az árak emelkedésével ez jócskán lerövidülhet. (A létező, ám kevés lakás rendbetételéhez elegendő állami támogatás igénybevétele esetén már tízéves megtérüléssel is számolni lehet.)
Ha egy 400 légköbméteres családi házat polisztirolhabbal hőszigetelnek, akkor ennek a gyártásához 670 liter kőolaj szükséges. (A hőszigetelő anyag térfogatának 2 százaléka polisztirol, a többi levegő.) A ház 50 éves élettartama alatt a megtakarítás 93 ezer liter olaj. A hőszigetelésben lévő olaj tehát egy fűtési szezonban megtérül. Egy ilyen ház szén-dioxid-kibocsátása az 1970 előtti szabványok alapján 8,1 tonna lehetett, ma ez az érték az EN szabványok szerint mindössze 2,2 tonna. (A csökkenésben a hőszigetelés mellett a fűtőberendezések korszerűsödése is szerepet játszik.)
A nyugati szabályozás
Az Unió országaiban többnyire a kisebb közösségek (tartományok, régiók, de nemegyszer városok) intézményei végzik a lakások hőenergia-csökkentésével kapcsolatos feladatokat. Például a németországi Münsterben a lakástulajdonosok különböző támogatási lehetőségekből választhatnak. Az önkormányzatban egy külön csoport foglalkozik a hőigazolások (energiapasszusok) kiadásával. Előbb az igénylők számára megállapítják a lakás éves tényleges fajlagos (kWh/m˛/év) fűtésienergia-fogyasztását, majd akik ilyen passzussal rendelkeznek, azok támogatást igényelhetnek a várostól. A támogatás olyan fűtéskorszerűsítési, hőszigetelési, lakásfelújítási beruházásra jár, amely energiamegtakarítást eredményez. A támogatás nagysága a megtakarított energia függvénye. Ha a megtakarítás 10 százalékos, akkor a beruházás 5 százalékát, ha 10-30 százalék közötti, akkor 10 százalékát, míg efelett 15 százalékát állja a város. A lakás azonban nem lehet nagyobb 150 négyzetméteresnél (a luxusra nem jár támogatás).
Hasonló szisztémával támogatják tőlünk nyugatabbra az új családi házak építőit is. Például Ausztriában ez tartományi hatáskörben van. Az adott tartomány meghatározza, hogy milyen fajlagos hőleadás mellett mennyi támogatást nyújt. Például az olyan házaknál, amelyek a maximális feltételt 0,2 alatti hőátbocsátású falakkal és 1,1 U-értékű ablakokkal teljesítik, akár az építési költség 30 százalékát is megkaphatják a tulajdonosok. (Ezt az értéket csak a készházak "hozzák".)
A hűtés is szennyez
A kibocsátott szén-dioxid jelentős részét az épületek termelik. Ezek fűtéséhez, légkondicionálásához és világításához használt energia előállítása okozza az összes kibocsátás több mint 40 százalékát Európában. Ez az Egyesült Államokban körülbelül 35 százalék, és közel ennyi Japánban is (1990-ben kevesebb, mint 25 százalék volt).
A légkondicionálás különösen problémás terület: amellett, hogy sok energiát igényel, a hűtőrendszerek hidrogén-fluor-karbon alapú (HFC) folyadékkal működnek, ami több felmelegedést okozhat, mint a szén-dioxid. Például egy HFC-134 molekula üvegházhatása 1300-szor nagyobb, mint a szén-dioxid-molekuláé. A globális felmelegedés miatt a légkondicionálás iránti igény rohamosan nőni fog, az energiaszükséglet a meleg időszakokban emiatt várhatóan jelentősen megnő, kombinált lökést adva ezzel az üvegházhatásnak.
Az ECOFYS nemzetközi kutatóintézet felmérése szerint Európában évente 10 százalékkal nő a beépített háztartási klímaberendezések száma. (A tavalyelőtti, kiemelkedően meleg nyáron húsz százalékkal több klímaberendezést értékesítettek.) Ezzel párhuzamosan nő az energiafelhasználás is, hiszen 1 Celsius-fokos hűtéshez háromszor annyi energia szükséges, mint egyfokos hőmérséklet-emelkedéshez. Tanulmányok kimutatták, hogy a szigetelés javításával körülbelül húszszázalékos hőmegőrzés érhető el nyáron is, amivel 100 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne elkerülni 2010-ig csak az Európai Unióban.
N. G.

Két köbméteres jégkockát helyeztek el március 22-én Győrben, a Széchenyi téren egy olyan dobozban, amely megfelel a kis energiaigényű házak hőszigetelésének. A Klímaszövetség ausztriai szervezetének kezdeményezésével 2004-ben indult útjára a Klímavédelem határok nélkül (CroBoCliP) projekt, melyben a részt vevő osztrák és magyar önkormányzatok, valamint társadalmi környezetvédő szervezetek helyi megoldásokat keresnek az éghajlatváltozás globális problémájára. Ennek egyik eszköze a házak fokozott hőszigetelése, amely csökkenti az energiafelhasználást, következésképpen a légkör szennyezését. A projekt egyik eseménye a "jégkockaakció". A kicsomagolásra július 4-én, a környezetvédelem napja előestéjén kerül sor. Addig is lehet tippelni, hogy menynyi marad a jégből. A hőszigetelő doboz az osztrák Sto cég 30 centiméter vastag habosított anyagából készült. A környezetbarát hőszigetelés mész, cement és kvarcliszt keveréke, amelyben enzim végzi el a habosítást. Ennek az anyagnak a hőátbocsátása közel azonos, mint a polisztirolhabé. Az említett 30 centiméteres vastagság pedig 0,2-es hőátbocsátással jár.

Ingatlan és Befektetés